De mi is az a xavérség? Vagy mondjuk inkább xavérságnak? Adott egy reneszánsz ember, aki imádja a barokkot. Nem különösen kedveli a csodagyerekeket, miközben Boross Misivel, a Virtuózok kis felfedezettjével úgy játszik, mintha az apja lenne.
Könnybe lábad a szeme, ha Bachról vagy beteg gyerekekről beszél. Szereti a nagy véletlen (vagyis hát nem véletlen!) összefüggéseket, a nagy felismeréseket. A koncertjét közös programnak tekinti a közönségével. Mi a vendégei vagyunk. Házi muzsikálás ez, csak éppen koncerttermi keretek között. Elmondja, ha nem tudott sokat gyakorolni, felveti a lehetőséget, hogy esetleg hibázni fog. Közös a buli, akár még ez is belefér. Az orgonát szíve szerint felvinné a villamosra, kivinné egy virágos rétre, fel az égbe, vagy bárhová, csak valami olyan helyen legyen, ahol még nem volt. És tegnap Varnus Xavér a Szolnoki Filharmonikusokkal és Izaki Maszahiróval a POSZTon kezdte meg koncert turnéját.
Persze ez nem véletlen. A POSZT állandó vendégéről beszélünk. És miután az idei év az évfordulók éve, gyűjteni kell a számokat, hiszen ezek még érdekesebbé tehetnek egy eseményt. Nekem tegnap két évfordulóm is volt. Először hallottam Varnus Xavért élőben játszani, és először voltam a pécsi Kodály Központban. És ami elsősorban megfogott, az nem is annyira a játék virtuozitása, hanem ez a bizonyos fent említett xaverság.
Gyerekkoromban megkaptam életem első Bach kazettáját. Rongyosra hallgattam. Különösen élveztem, hogy a rokonunk, akinél abban az időben laktunk. nem szerette. Ezért felhangosítottam amennyire csak tudtam. Én Bachhal lázadtam. Így nőttem fel. Aztán kiderül, hogy nem is jártam annyira rossz úton. Xavér szerint Isten három emberen keresztül mondta ki eddig az igazságot. Jézus és Shakespeare mellett Bach az, aki megkérdőjelezhetetlen. Lehet, hogy így van. Ki tudja?
És kaptunk ráadást Bachtól, Albinonitól, jöttek az anekdoták, és mellette a két fő mű. Bach A nagy chaconne című művét Xavér írta át zongorára és orgonára. A kis Boros Misi játéka szép, pontos volt. Látszott, hogy minden idegszálával a műre koncentrál. De ami különösen tetszett, hogy Xavér minden idegszálával Misire koncentrált.
A második részben Enrico Bossi 1900-ban írt orgonaversenyét hallhattuk. Ezt a művet a Budapesti Zeneakadémia orgonájának avatójára írta a szerző. Azóta nem sokszor játszották hazánkban. A mű talán legmélyebb, legszebb része az első concerto-szerű tétel. Egy orgonaavatásnál persze a legfontosabb, hogy bemutatkozzon az adott hangszer. Talán erre a legalkalmasabbnak a harmadik virtuóz tétel bizonyult.
És ha már évfordulók… A Szolnoki Szimfonikus Zenekar idén ötven éves. Bár Izaki Maszahiro zeneigazgató szerint a zenekar régi, a tagság szerencsére egyre fiatalabb. De tessék itt az alkalom, lehet őket követni most kezdődő turnésorozatukon!
Kal Pintér Mihály
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: