Mindig elgondolkodom, hogy vajon tényleg le akarjuk-e leplezni a képmutatást. Ostobák vagyunk, vagy kényelmesebb megőrizni a kis látszatideáinkat, és védeni a felette üldögélő lufiembereket? A Moliere-konyha nagyon egyszerű. Adottak a gyarló tulajdonságok, azokat jól elfűszerezzük, és amikor már nagyon csíp a főzet, akkor nevetünk és megtisztulunk. A „partinagyos” nyelvrendszerben újraszületett Tartuffe már a Nemzeti Színház… Tovább »