Annyira francia, hogy besírok, annyira abszurd, hogy bevigyorgok, annyira szórakoztató, amennyire épp még ízléses, és annyira feszegeti a határaimat, hogy nem állok fel, és nem hagyom el a mozit. Őrület a köbön, avagy megelevenedő idióta képes könyv, talán így jellemezhető leginkább a Nicolas az iskolában című családi vígjáték. A történet A kis Nicolas című klasszikus gyermekkönyvből készült… Tovább »

Örültem, amikor Adam Sandler elkezdte kijátszani a karaktert. Csak az a baj, hogy ez a finoman megkomponált jelenetsor a bevezető volt (Illetve a bevezető utáni bevezető). A Cipőbűvölő talán minden Adam Sandler filmek legszolidabbika. Persze közel sem eredeti filmművészeti alkotás, még kevésbé nevezhető valóban szolid filmnek. A klisék nem zúdulnak ránk, inkább csak csepegnek. Száz… Tovább »

Nem Monthy Python, hanem Monty Python. A Monty ugyanis a Montgomery beceneve, és ugye Galla sem Mikhi, hanem Miki, sőt ha nem becézzük, akkor Miklós. Szóval jön, jön, jön Eric Idle és a Brian élete, ami ugye nem a messiás. Ja, hogy ez a címe? Fantasztikusan kötöttem, egy újságíró veszett el bennem. Na akkor nekifutok… Tovább »

Június 18. és július 10. között fesztivál lesz a fesztiválban: a Városmajori Színházi Szemle nyitja majd a Budapesti Nyári Fesztivált.... Tovább »

M. Tóth Géza A Rajna kincse-rendezésével március 21-én útjára indul a Magyar Állami Operaház új Wagner-ciklusa. Az animációs rendezőként ismert M. Tóth filmes eszközöket ígér a bemutatóra… A Balázs Béla-díjas, Oscar-díjra is jelölt animációs rendező évek óta kapcsolatban áll a Magyar Állami Operaházzal. Egyedi stílusú filmjei az operajátszás és az Operaház történetéről nagy sikert arattak… Tovább »

Elkezdődtek a Vicces, királykisasszony?!? próbái a Váci Dunakanyar Színházban – a Szabó Borbála meséje alapján készülő humorelméleti mesejátékot Bereczki Csilla rendezi. Az előadás premierje március 19-én lesz, április közepétől pedig a budapesti Dumaszínházban is látható lesz. A MANNA, a Váci Dunakanyar Színház, a tatabányai Jászai Mari Színház és a Dumaszínház közös előadásaként készülő Vicces, királykisasszony?!?… Tovább »

Hol vagyunk, mikor vagyunk, és kik ezek? Ujj Mészáros Károly Liza, a rókatündér című filmje szürreálmorzsákból alkot valami finoman bizarr, elegánsan meghökkentő szomorúan kacagtató haláli elegyet. Szó szerint haláli, hiszen itt mindenki meghal, aki férfiból van, és nem úgy szerelmes Lizába, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. És nem csak a férfiaké a halál… Tovább »

Mindig elgondolkodom, hogy vajon tényleg le akarjuk-e leplezni a képmutatást. Ostobák vagyunk, vagy kényelmesebb megőrizni a kis látszatideáinkat, és védeni a felette üldögélő lufiembereket? A Moliere-konyha nagyon egyszerű. Adottak a gyarló tulajdonságok, azokat jól elfűszerezzük, és amikor már nagyon csíp a főzet, akkor nevetünk és megtisztulunk. A „partinagyos” nyelvrendszerben újraszületett Tartuffe már a Nemzeti Színház… Tovább »

„Mozart meghalt, hát támasszuk fel”! Talán ez is lehetne a mottója a neoklasszicizmus huszadik századi nagy mestereinek. Mindenesetre Igor Stravinsky valahogy Mozart vígopera stílus-paródiában gondolkodhatott, amikor megírta az 1950-es évek elején a Rake’s Progress azaz A kéjenc útja című tragikomikus szenvedés-operáját. Persze a műfaj nem létezik, ez csupán egy érzet. A kicsit fausti történet Tom… Tovább »

Amikor valaki a világot akarja megváltani, vajon mit kezd azzal az információval, hogy mindössze két éve van hátra? Amikor valaki megtalálja élete szerelmét, hogy néz szembe azzal a kihívással, hogy pillanatokon belül talán arra sem lesz ereje, hogy a lányt megölelje? Ha valaki tudja, hogy egy képletből levezethető az egész világmindenség, az meg tud-e birkózni… Tovább »