A magyar Facebook-szcéna világa nagyot lépett előre, amikor Nyáry Krisztián mindenkit zsigerileg megérintő bejegyzései megjelentek. A később Így szerettek ők című könyv első részletei előtt is gondolhattuk volna, hogy nagy nemzeti művészeink szerelmi ügyei bonyolultabbak és ellentmondásosabbak, ahogy minden szerelem az, de azt, hogy ezt ilyen árnyaltan, részletgazdagon és élvezhetően megkapjuk pont a Facebookon, azt nem.
Ezek a hivatalostól elütő, hagyományosnak ellentmondó, ambivalens érzelmeket felvonultató szerelmi ügyek valójában nem is igazán blikkfangosak, egy random ismerőssel egy elmélyültebb beszélgetés során mindig kiderül, hogy senki élete sem egyszerű le- vagy felívelő vonal. De a magyar írók, költők életrajzait iskolában úgy tanuljuk meg, mint a szentek életét, és íme, az övék is egy alaposabb utánaolvasás után olyan, mintha bokrétaszerűen kibomló fraktállá válna egy egyenes vonal, hirtelen nagyon sok minden kerülne nagyon sok mindennel összefüggésbe, és megjelenne még vagy négy új dimenzió.
Az Igazi hősök, alcíme szerint 33 magyar ugyanígy kap képen. Először is a hős szót dekonstruálja újjá. Kner Izidor, az ’építő hős’ például „csak” egy becsületes, dolgos vállalkozó és sikeres iparos volt, nincsenek tragikus fordulatok és konfliktusok az életében. A semmiből küzdötte fel magát, és körtefa vonalzókból faragta ki első egyedi és igényesebb betűkészletét. Egész életében mániásan igényesen dolgozott, találékony volt és kivételesen tisztességes a dolgozóival. Kollektív szerződést kötött velük és fizetett nyári szabadságot adott nekik, 50 évvel azelőtt, hogy ezt a többi vállalkozó megtette volna. Nem robotoltatta munkásait, hanem először az országban bevezette a 9 órás munkaidőt, és mindezt jól meg is fizette. Hős? Igen, most hogy újra belegondolok.
Hős lehet egy viharzóan játékos és komikus tehetséggel megáldott vívó is, aki úgy játszik az olimpiai csapatversenyen legfiatalabbként, hogy ő szerzi meg a csapatának a pontgyőzelmet, aztán elájul a páston a kimerültségtől. Nyárynak soha nem ér itt véget a történet, kinyitja a dimenziókat sokfelé és megtudjuk, hogy Petschauer emellett szórakoztatóbb volt a halandzsázásban, mint Karinthy: és ezt Karinthy mondja róla. Aztán egy munkaszázadban hal meg elhurcolt zsidóként úgy, hogy egy, a vívók között az akkori olimpián utolsók között végzett egyik alezredes tél közepén úgy „izzasztja meg a zsidót”, hogy felmászatja egy fára a téli hidegben meztelenül, és ott kukorékoltatja és hideg vízzel locsoltatja addig, amíg meg nem hal. Nyáry a ’teljesítmény hősének’ nevezi.
Ősz óta gyűrűznek tüntetők a fővárosban, 2015 januárja van, nem tisztuló örvényként vesz bennünket körül valami elég tisztátlan politikai közeg. Itt-ott folyton bugyog fel valami erősen megkérdőjelezhető minőség: az USA-ból tiltják ki korrupció miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalunk elnökét, közpénzek gyűlnek sok-sok magánszámlán, mindenki sorolhatja tovább a saját gyűjteményét cinikus, morálisan minimum gyanús emberi döntésekről. Ebben a közegben Nyáry Krisztián megjelentet egy könyvet, amiben reflektorfényű intenzitással sugárzó emberi attitűdöket mutat meg, amiket azok a Facebook-csoportok, amelyek a tüntetéseket szervezik, annyira áhítanának végre látni. Pedig Nyáry nem takarja ki ellentmondásos életükből az összetettebb, nehezen elhelyezhető árnyalatokat, mondjuk az őrületet vagy mondjuk a lelki összeomlást (Semmelweis Ignác vagy Lenkey János kapcsán). Színészek, lelkészek, újságírók ajánlják a könyvét, minden nap megjelenik vele valahol egy interjú vagy beszél a rádióban. Nyáry elkezdett irányítani, forr körülötte a levegő, közéleti vezéralak lett. Letett egy olyan könyvet, ami bár a régimódi történetmesélés szabályai szerint közérthetően mesél el élettörténeteket, eközben az egyik legerősebb hagyományos értékeket újraértelmező gesztus is egyben, amit történész vagy irodalmár tett mostanában úgy, hogy ekkora nyilvánosságot kapott volna. Volt irodalomtörténész is, most már kommunikációs szakember, PR-ral foglalkozik, tehát profi módon használta a kezdetektől a Facebook felületét, de személyisége hitelessége még erősebben látszik abban, ahogy a Facebook nyilvános terét ilyen felelősen és kreatívan használja.
A végeredményként született könyv szétcsap a közhelyek között, amik eddig a fejünkben éltek a hősökről. A hős nem kivételes időkben élő állandó zeniten tündöklő figura. Hős lehet bárki, tényleg bárki, ha következetes, autonóm, és a belső morális iránytűjével szemben akár egy egész ország iránytűje is máshogy áll. Az alcím 33 magyart jelöl ki, de nincs szerintem egy életrajz sem, ami a hagyományos értelemben vett magyarországi magyar nyelvű állampolgárt jelöli. Zsidó, svájci, cigány, török, román stb. származásúak keverednek itt, és talán csak életük egy bizonyos, olykor rövid szakaszában éltek és cselekedtek úgy, hogy az a magyar társadalmat szolgálta. Disszidáltak vagy máshol futottak be karriert (Bulyovszky Lilla). És itt most pontosítok. A 33 figura nem is mindig akart szolgálni, kivéve például a hivatalos katonaként szolgáló Pálinkás-Pallavicini Antalt, vagy Slachta Margitot, aki országgyűlési képviselő volt. A legtöbbjük kapcsán az az érzésünk, hogy egyszerűen mentek valami belső meggyőződés, hívás után, amitől az istennek sem lehetett őket eltéríteni, pedig sokukat disszidálás, börtön, testi-lelki kínzás, kivégzés várt. Ritkán volt elnéző a többségi társadalom a hősökkel. Semmelweis egyszeri felismerését a gyermekágyi lázról a kirekesztés majd az elmegyógyintézet és az agyonverés követi, hosszú évek kitartó munkája után Slachta Margit disszidál, a kimagasló emberi helytállás után Ocskay László a névtelenségbe süllyed Amerikában.
A HVG gyakornokai már kiválasztották 2014 hőseit elindult a hősiesség újradefiniálása. Meg lett szólítva az a mostanában kialakult új politikai kánon, amely például Horthy Miklósnak emel szobrot. Nyáry könyve egy erős, új kánonját kísérli meg megteremteni a nemzeti hősöknek, új nevek kerültek elő, akikről utcát lehet elnevezni vagy emlékműveket lehet nekik állítani, miközben minden magyar városban ott van Szent István szobra vagy egy Trianon előtti Magyarországot ábrázoló emlékmű, nem is beszélve a német megszállás elleni emlékművünkről.
Jut eszembe az István a királyból a sor: ’Mondd, te kit választanál?’
Helmeczi Hédi
Nyáry Krisztián: Igazi hősök – 33 magyar
Corvina Kiadó, 2014
248 oldal
4500 Ft
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: