<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Kultissimo.hu</provider_name><provider_url>https://kultissimo.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Kultissimo</author_name><author_url>https://kultissimo.cafeblog.hu/author/konyaorsi-kultissimogmail-com/</author_url><title>Minden jó, ha rossz a vége</title><html>&lt;p&gt;&lt;strong&gt;&lt;a href=&quot;https://kultissimo.cafeblog.hu/files/2015/03/cipokezdo.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignleft wp-image-365 size-thumbnail&quot; src=&quot;https://kultissimo.cafeblog.hu/files/2015/03/cipokezdo-e1426671829341-150x150.jpg&quot; alt=&quot;cipokezdo&quot; width=&quot;150&quot; height=&quot;150&quot; /&gt;&lt;/a&gt;Örültem, amikor Adam Sandler elkezdte kijátszani a karaktert. Csak az a baj, hogy ez a finoman megkomponált jelenetsor a bevezető volt (Illetve a bevezető utáni bevezető). A Cipőbűvölő talán minden Adam Sandler filmek legszolidabbika. Persze közel sem eredeti filmművészeti alkotás, még kevésbé nevezhető valóban szolid filmnek. A klisék nem zúdulnak ránk, inkább csak csepegnek.&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Száz évvel ezelőtt egy cipész egy fura tűzőgépen javította a cipőket. A múltból nyitunk, és látjuk, hogy egy évszázaddal később a cipészüzem is megvan, a legfiatalabb leszármazott is serényen dolgozik, csak valahogy a kor nincs már meg mindehhez. Már semmi sem trendi, és neki sincs kedve tovább vinni a hagyományokat. Persze csinálja, hiszen ez a sorsa, ebből nem igazán lehet kijönni. Kis mellékutca, sok cipő, egy otthon várakozó idős anyuka és a napi rutin. Ja meg a fodrász, aki atyai haver, jó fej, vele lehet beszélgetni, ha épp nincs kuncsaft. Talán maradhatnánk ennyiben, és lelkizhetnénk másfél órán keresztül. De akkor beindul az a bizonyos testcserés támadás, amely az amerikai filmek bizonyos hányadánál már többször elkápráztatott minket.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;https://kultissimo.cafeblog.hu/files/2015/03/cipoblakatű.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter wp-image-364 size-large&quot; src=&quot;https://kultissimo.cafeblog.hu/files/2015/03/cipoblakatű-420x600.jpg&quot; alt=&quot;cipoblakatű&quot; width=&quot;420&quot; height=&quot;600&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Már a nulladik jelenetben előkerül, a „ha az ő cipőjében lennék” szlogen, amelyet a film teljesen komolyan vesz. Főhősünknek ugyanis elromlik a modern tűzőgépe, és megtalálja a pincében a száz éves csodamasinát. Az azon varrott cipőket ő maga is felpróbálja. És csodák csodája: mindig azzá válik, aki a cipő tulajdonosa. Egy idő után szenvedélyévé válik a testcsere, és elkezdi vadászni a 10 és feles (43-asra le nem fordított) cipőket. Természetesen a filmben mindenkinek ez a mérete. Így aztán könnyen megoldhatja a történet egyik amerikai filmekben agyonhasznált kliséjét, vagyis azt, hogyan ne feküdjünk be az építkezéssel foglalkozó multi cégeknek.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Na, itt már előkerülnek a maffiózók, a leszámolások, a szerelmi kalandok, a kipróbált luxuskocsi, miközben a fő aktivista lány természetesen az előre megjósolható szerelmi beteljesedés reményével is kecsegtet. Aztán jön a régen a papa elhagyta a mamát szívszaggatás. Itt is segít a testcsere. Szóval a humor, kaland, szerelem szentháromság profin adagolt. Aztán jön a végső csavar, amelyre persze jó esetben lehet számítani. Na, ott aztán beindul a film totális szétzüllesztése. Mintha azt mondanák, ezt az egész szart nem is kell komolyan venni. A számomra ízléstelen happy end paródia tulajdonképpen úgy ütötte agyon a filmet, hogy csak úgy nyekkent. Aki megnézi, megtudja!&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Mindezt leszámítva a Cipőbűvölő nézhető, élvezhető, sőt mi több néha még szerethető film is. Egyszeri megtekintésre mindenképp javasolt.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: right&quot;&gt;&lt;em&gt;Kal Pintér Mihály&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://kultissimo.cafeblog.hu/files/2015/03/cipokezdo1-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>