<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Kultissimo.hu</provider_name><provider_url>https://kultissimo.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Kultissimo</author_name><author_url>https://kultissimo.cafeblog.hu/author/konyaorsi-kultissimogmail-com/</author_url><title>Újra kezdik a Ringet az Operában</title><html>&lt;p&gt;&lt;em&gt;&lt;a href=&quot;https://kultissimo.cafeblog.hu/files/2015/03/rajna1.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignleft wp-image-343&quot; src=&quot;https://kultissimo.cafeblog.hu/files/2015/03/rajna1-300x200.jpg&quot; alt=&quot;rajna&quot; width=&quot;200&quot; height=&quot;133&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/em&gt;&lt;strong&gt;M. Tóth Géza &lt;em&gt;A Rajna kincse&lt;/em&gt;-rendezésével március 21-én útjára indul a Magyar Állami Operaház új Wagner-ciklusa. Az animációs rendezőként ismert M. Tóth filmes eszközöket ígér a bemutatóra...&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A Balázs Béla-díjas, Oscar-díjra is jelölt animációs rendező évek óta kapcsolatban áll a Magyar Állami Operaházzal. Egyedi stílusú filmjei az operajátszás és az Operaház történetéről nagy sikert arattak a közönség körében.2013-ban a &lt;em&gt;Máté-passió&lt;/em&gt;t vitte színre; előadásában a vetített kép és az élő zene, illetve a színpadi látvány együtt alkottak egységet, a közönség pedig nem csak befogadója volt a produkciónak, hanem aktív részese is. Közel egy éve foglalkozik A Rajna kincse előkészítésével, miközben szem előtt tartja, hogy ezúttal a teljes Ring-ciklusnak kell egységet képeznie. „A szerző szándéka a fontos, figyelembe véve persze azt is, hogy az adott időszakban, éppen most, 2015-ben, az Operaházban, az adott énekesekkel és adott zenészekkel hozunk létre egy – azaz a négy év során négy – előadást. Arra jutottam, hogy ebben a megközelítésben meghatározó a látványt szervező logika, azaz a látványdramaturgia” – nyilatkozta M. Tóth Géza a produkció műsorfüzetéhez készült interjúban.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A sorozathoz olyan térszervező logikát keresett, ami nem kifejezetten a formából építkezik, mert világosan látta, hogy a mű ledobná magáról, ha egy-egy jelenet között teljesen átrendeznék a színpadot, hangsúlyosan képekre bontva a művet. „Miután ez egy egybefüggő mítosz, nagyon sok szállal kapcsolódnak egymáshoz a jelenetek, felvonások csakúgy, mint a tetralógia egyes darabjai. Ennek a térszervezés logikájában, az anyag- és térhasználatban is meg kell jelennie. Ez volt az egyik kiindulási pont. A másik pedig, hogy nagyon sok olyan dolgot írt bele Wagner, ami a klasszikus színpadi megoldásokkal nehezen megvalósítható. (Sellők úsznak a víz alatt, tűz lobban a semmiből, bejön két óriás, valaki sárkánnyá változik a szemünk előtt…) Tehát valamilyen varázslásra alkalmas médiumot kellett találni” – tette hozzá az alkotó.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Mindezeket félig transzparens vetítőfelületek segítségével kívánja megvalósítani; az anyagok előtt és mögött lévő fény arányának változtatásával előidézett álomszerű hatásra építve, vagy ez által elrejtve vagy kiemelve a szereplőket. A vetített kép, a különböző színű fény és a jelzésszerű díszletelemek együttese adja a stílust. A vetített képi közeg azonban csak a látvány egyik eleme, legalább ennyire fontos szerepet játszik a fény, a díszlet, a jelmez és persze mindenekelőtt az énekesek játéka, mozgása, színpadi jelenléte. &lt;br /&gt;A vetítés két külön pontról (szemből és hátulról) történik, előre legyártott kétszer két és félórányi mozgókép-anyaggal, ám M. Tóth Géza kiemeli: „Fontos, hogy ez nem mozifilm, inkább egy folyamatos mozgó vizuális jelenlét. Ha túlhangsúlyozódik ez az elem, az hiba, hiszen egyetlen formai megoldás nem lehet öncélú, mindennek a műről és Wagnerről kell szólnia.”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A rendező a művet a modernitás társadalmi kérdései felől közelíti meg. Úgy véli, járható út volna az is, ha egy történelmen kívüli időben játszódómitológiai történetet mond el istenekkel, törpékkel és óriásokkal, de abban az esetben a társadalomkritikai vonulat sokkal rejtettebben jelent volna meg. „A másik, amit el tudtam képzelni, hogy inkább a kapitalizmus kritikáját mutatjuk intenzívebben, ami Wagner Schopenhauerrel, Nietzschével való kapcsolata, sőt részben az ő befolyásuk által lett a gondolkodásának fontos része. És ez egy nagyon izgalmas, napról napra aktuálisabb tematika. Ha ezt választom, a mitologikus vonal nyilvánvalóan érintőlegesebb, és óhatatlanul a sci-fi mitologikumába hajló lesz, és nem a történelem előtti korokat idézi.”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Miután ez a döntés megszületett, egy olyan hierarchia bontakozott kis az alkotó előtt, amelybe az összes a rendszerben élő alak bele van kényszerítve, és törekszik egyre feljebb a pénz által megszerezhető hatalom rendszerében. Ebben a struktúrában nem csak a gazdagság, hanem az általa megszerezhető, kikényszeríthető befolyás is számít. „És ami még érdekesebb: az egyre magasabb társadalmi státusz elérését elsősorban nem a magasabb pozíció előnye, hanem sokkal inkább a lecsúszástól, a kiszolgáltatottságtól való félelem motiválja. Az alant valókon uralkodni önmagában nem annyira vonzó – minden „uralkodó” (tanár, szülő, vezető stb.) érzi ennek a terhét, felelősségét is –, de azzal mindenki tisztában van, hogy lent lenni nagyon rossz.”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A zenei megvalósítást &lt;strong&gt;Halász Péter&lt;/strong&gt;, az Opera főzeneigazgatója irányítja.„Az első Ring ciklust élőben itt, a Magyar Állami Operaházban hallottam tinédzser koromban &lt;strong&gt;Jurij Szimonov&lt;/strong&gt; dirigálásával, de igazán akkor kezdtem a darabbal ismerkedni, amikor később &lt;strong&gt;Solti György&lt;/strong&gt; lemezfelvételét megkaptam ajándékba” – nyilatkozta a dirigens.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A Rajna kincse rendkívül színes és kiválóan strukturált partitúráját hónapok óta elemzi és vallja: minden egyes átnézéskor új felfedezést tehet benne az ember.„A Rajna kincsének számos jelentős és nagyon különböző interpretációja ismert: gyakran akár fél órával gyorsabb az egyik, mint a másik. Az előadások nemcsak hosszukban, hanem számos más kritériumban (pl. hangszín, plasztikusság) is nagyon különbözőek” – teszi hozzá.„A vezérmotívumok rendszere talán kevésbé szövevényes, mint a tetralógia utolsó két darabjában, de igen kifinomult pszichológiai kommentárt ad a cselekményhez. Mindenképpen megéri a hallgatónak megismerkedni a motívumokkal és a szöveget figyelmesen elolvasni – ez egy csodálatos intellektuális kaland, ami már sokakat rabul ejtett.” &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A bemutatón az Opera vezető énekeseit hallhatja a közönség. A főszerepben, Wotanként &lt;strong&gt;Kálmándi Mihály&lt;/strong&gt;, a 2013/2014-es évad kamaraénekese lép színpadra, Loge és Alberich szerepére pedig két külföldi vendégművészt kértek fel. &lt;strong&gt;Adrian Eröd&lt;/strong&gt; és &lt;strong&gt;Marcus Jupither&lt;/strong&gt; debütál a budapesti Operában. &lt;/p&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://kultissimo.cafeblog.hu/files/2015/03/rajna-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>