<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Kultissimo.hu</provider_name><provider_url>https://kultissimo.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Kultissimo</author_name><author_url>https://kultissimo.cafeblog.hu/author/konyaorsi-kultissimogmail-com/</author_url><title>Maraton Stravinskyval</title><html>&lt;p&gt;&lt;strong&gt;De ki is az a Stravinsky? Az a bizonyos orosz francia, aki New Yorkban halt meg és Velencében temették el? Vagy ő maga a huszadik század. Az extravaganciát már teljes egészében maga mögött hagyó öltönyös őrült géniusz? &lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Vagy ne túlozzunk? &lt;strong&gt;Fischer Iván&lt;/strong&gt; és a Fesztiválzenekar minden évben extra dózisban lök nekünk egy zeneszerzőt. Ez a fülünk maratonja. Bírjuk, amíg bírjuk. Idén Stravinsky munkásságával ismerkedhettünk a Művészetek Palotájában, mintegy tizenkét órán keresztül.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Stravinsky szerint a zene nem szól semmiről. A zenének a saját zenei problémáit kell megoldania. A komponista legismertebb művei mégis azok a bizonyos &lt;strong&gt;Gyagilev&lt;/strong&gt;vel közösen létrehozott balettek, amelyek a műfajt megújították. De mi köti össze a &lt;em&gt;Tavaszi áldozat&lt;/em&gt;ot és mondjuk a &lt;em&gt;Pulcinellá&lt;/em&gt;t? Van-e a két egymás után született mű között bármiféle zenei összefüggés?&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A Sacre (Tavaszi áldozat) Stravinsky életének egyik csúcspontja. Egyfajta ritmikus orgia, amely a korabeli sznobokat és konzervatívokat egyaránt vonzotta. Az előbbiek minél kevésbé értették, annál jobban tapsoltak, az utóbbiaknak meg volt hol elhasználni a megrohadt paradicsomokat. A Tavaszi áldozat egy kiválasztott lány haláltánca. Egy törzsi rítus, amelynek a célja nem más, minthogy a lány halálával elűzzék a telet, helyet adva a tavasznak.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Stravinsky zenéje vad, végletes, nem kifinomult, légies balerinák röpködését kívánta meg. Itt nem emelkedünk fel, hanem fetrengünk a földön, szenvedünk. Sokan azt várták, hogy Stravinsky tovább feszíti a húrt. Aztán megszületett a Pulcinella, a mester neoklasszicista korszakának egyik kezdeti, és talán legjelentősebb műve. De a húr nem feszült tovább, sőt.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;https://kultissimo.cafeblog.hu/files/2015/02/strav1.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter wp-image-311 size-large&quot; src=&quot;https://kultissimo.cafeblog.hu/files/2015/02/strav1-600x289.jpg&quot; alt=&quot;strav1&quot; width=&quot;600&quot; height=&quot;289&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Stravinsky nem igazán kedvelte&lt;strong&gt; Pergolesi&lt;/strong&gt; zenéit. A feladat pedig adott volt. Újra kell értelmezni a huszonhat éves korában elhunyt barokk komponista bizonyos motívumait, és ezekből kell komponálni egy igazi huszadik századi neobarokk balettet. Stravinsky, Gyagilev unszolására belement a játékba, sőt mi több, meg is szerette Pergolesit. A Pulcinella mégsem egy barokk zenei montázs lett, hanem egy új minőség, egy valódi modern mű. Persze mi a modern? Ahogy Stravinsky mondta, a modern felett hamar eljár az idő.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A folyamatosság megszakadt. Új balett, új koncepció, új stílus. Maradt a kísérletezgetés. Senki nem hitte volna, hogy élete vége felé Stravinsky még a szeriális zenével is kacérkodik egy kicsit. &lt;strong&gt;Schönberg&lt;/strong&gt;gel ellentétben ugyanis a mester soha nem volt a tizenkétfokúság feltétlen híve. Aztán megszületett a &lt;em&gt;Requiem Canticles&lt;/em&gt;. Stravinsky ezt csak egyfajta „zseb-requiemnek” hívta. Miután ez majdhogynem az utolsó kompozíciója volt, feltételezhető, hogy sajátmaga számára írta a művet, amit a temetésén el is játszottak.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A Stravinsky maraton 11 koncertje bőven adott lehetőséget arra, hogy ismert és kevésbé ismert műveken keresztül képet próbáljunk alkotni a zeneszerzőről. Stravinsky azonban nem adja magát ilyen könnyen. Zenéi eklektikusak, mintha három-négy komponista egyszerre dolgozna a szerzőben. &lt;strong&gt;Pásztory Ditta&lt;/strong&gt; nemcsak férjét, &lt;strong&gt;Bartók Bélá&lt;/strong&gt;t tartotta zseniálisnak, hanem Stravinskyért is rajongott. mégis a virtuóz ritmusok, a zseniális kompozíciók mögött kevésbé érezte magát az embert, a humánumot.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A maratonon a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarától a Liszt Ferenc Kamarazenekarig a Budapesti Fesztiválzenekartól a MÁV Szimfonikusokig igen sokan léptek fel. Szokás szerint idén is bemutatkoztak zeneiskolás gyerekek, akiknek nem volt könnyű dolguk, hiszen Stravinsky nem kötelező anyag. Ők kifejezetten erre a koncertsorozatra készültek fel. A Pulcinellázhoz &lt;strong&gt;Bozsik Yvette&lt;/strong&gt; koreográfiát készített, A  katona történetét félig szcenírozott előadásként Alföldi Róbert rendezésében láthattuk. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A Tűzmadár ünnepélyessége, a Sacre vadsága, a Pulcinella új-régi hangulata, a &lt;em&gt;Zsoltárszimfónia&lt;/em&gt; feszes eleganciája, a &lt;em&gt;Mennyegző&lt;/em&gt; igazi orosz hangulatú zenei világa mind más-más élménnyel gazdagít. Éppen ezért tizenegy koncert alatt sem lehet Stravinskyt megunni. Bár nehéz választani, az egyik legnagyobb meglepetés a számomra eddig teljesen ismeretlen Hegedűverseny volt. A MÁV Szimfonikusok és Kelemen Barnabás virtuóz játéka minden várakozásomat felülmúlta.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Talán a maratonra legjobb orvosság egy újabb maraton. Már csak egy évet kell várni.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: right&quot;&gt;&lt;em&gt;Kal Pintér Mihály&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://kultissimo.cafeblog.hu/files/2015/02/strav-150x150.gif</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>